Identitásrablás Ron Cantor
A végzet fegyvere - Roma Sub Rosa (új kiadás) Steven Saylor
Pióca Hiron Ennes
Mrs. Quinn híres lesz Olivia Ford
Hard Land - Kemény vidék Benedict Wells
Mrs.Casaubon és a római út George Eliot
Az elveszett szó Oya Baydar
Antantmisszió Gál Vilmos
Quo Vadis Henryk Sienkiewicz
Néha kiderül az ég Cécile Pivot
Talán majd legközelebb Cesca Major
Szexmunkás Palotai Zója
Összegyűrt nemzedék Jolsvai András
Különös időjárás Tokióban Kavakami Hiromi
Mielőtt elbúcsúzunk Kavagucsi Tosikadzu
Válogatott esszék és dialógusok Plutarkhosz
Ahol a tű átfér Véronique Mougin
Mysteries of Thorn Manor - A Thorn-udvarház rejtélye Margaret Rogerson
Zanzibár lángjai Pálmai-Lantos Éva
Megfojtott virágok (filmes borító) David Grann
A pezsgőgyár 2. - Boldog napok Linda Winterberg
Emma Jane Austen
A fal túloldalán - Ikonikus Somfai Anna
A szicíliai Mario Puzo
Kalauz abszolút mindenhez Adam Rutherford, Hannah Fry
A legnagyobb ajándék Paulo Coelho
Örvénylő szerelem Jason Si
Határeset Huncik Péter
Az idő foglyai Qiu Huadong
Mielőtt az emlékeid elhalványulnak Kavagucsi Tosikadzu
Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Leírás