Cím nélkül Vámos Miklós
Sinistra körzet - Alapdarab Bodor Ádám
Farkasvér Kerstin Ekman
ZENDÜLŐK - A Garrenek műve 1. (új kiadás) Márai Sándor
És reggel jönnek az oroszok Iulian Ciocan
Hősöm tere (új kiadás) Parti Nagy Lajos
Helyszínelés Nádas Péter
Az első ember - Helikon Zsebkönyvek 143. Albert Camus
Mocskos hétvége Helen Zahavi
Szonyecska - Alapdarab Ljudmila Ulickaja
Érzelmek iskolája - Gustave Flaubert
A herceg és a lányka Mörk Leonóra
A vendégszoba Helen Garner
Mesterségem a halál Robert Merle
A füzettolvaj Gianni Solla
Mammy Banter: Egy nemmenő anya titkos élete Serena Terry
A soha fel nem engedő föld Inkeri Markkula
A királynő olvas (új kiadás) Alan Bennett
A párduc - Giuseppe Tomasi di Lampedusa
Anyám, a folyó Donatella Di Pietrantonio
A felnőttek hazug élete (új kiadás) Elena Ferrante
Elsötétítés - A háború sötétségében láthatatlanul jár az igazi gonosz Simon Scarrow
Ingó ingatlan Colleen Hubbard
Átkelők (új kiadás) Csigó Katalin
Csendes forradalom Mario Vargas Llosa
Éjjeli árnyak Leila Mottley
Római történetek Jhumpa Lahiri
Oké, Boomer Jásdi István
A fehér király - Alapdarab Dragomán György
Alkonynapló Oravecz Imre
Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Leírás
Hullámok kergetése (új kiadás) Szabó Magda
