Éjjeli árnyak Leila Mottley
Római történetek Jhumpa Lahiri
Oké, Boomer Jásdi István
A fehér király - Alapdarab Dragomán György
Alkonynapló Oravecz Imre
Öltönyös rocksztár - Stefanie D. Lauren
A pacsinkógolyók Elisa Shua Dusapin
Szerethetetlen Zoltán Tamás
Serge Yasmina Reza
A szerelemről és más démonokról - Alapdarab Gabriel García Márquez
Auschwitz lánya Malcolm Brabant, Tova Friedman
ru - Kim Thúy
Hogyan szeresd a lányodat - Globál Hila Blum
Ugyanolyan emberek Mohamed Mbougar Sarr
Az éj szerelmesei Kavakami Mieko
Fohászok óceánja - Szívhez szóló történet reményről, családi kötelékekről és gyógyulásról Lisa Wingate
A kis hazug Pascale Robert-Diard
Találkozunk augusztusban - Gabriel García Márquez
Iskola a határon Ottlik Géza
Egy nő - Alapdarab Esterházy Péter
Angélique Guillaume Musso
Holdfényszonáta - Mörk Leonóra
Lady Chatterley szeretője - Érzelmes klasszikusok D. H. Lawrence
Klara és a Nap Kazuo Ishiguro
Tíz év Andrea Bajani
A jelölés Frída Ísberg
Az állomás Alex Schulman
A diákotthon Szerhij Zsadan
Féltékenyek - Garrenek műve 2. Márai Sándor
Az utolsó fiú Auschwitzban Moshe Bomberg
Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Leírás