Erdély aranykora - JÓKAI MÓR
Chaser - Üldözés (A csehó 3.) Kylie Scott
Soulless - Megbánás nélkül - King 4. T. M. Frazier
Lady Harriet, az üldöző - Tanglewood 3. Rachael Anderson
A láthatatlan ember Gárdonyi Géza
Sárbogárdi Jolán - A test angyala (új kiadás) Parti Nagy Lajos
A per Franz Kafka
Ponyvamesék Vavyan Fable
Befejezhetetlen (4. kiadás) Polcz Alaine
De szép ez az élet! Janikovszky Éva
Felnőtteknek írtam (11. kiadás) Janikovszky Éva
Túlságosan zajos magány Bohumil Hrabal
Két utazás Erdélyben - Úti jegyzetek, 1989 (új kiadás) Polcz Alaine
Szabad a szerelem Tessa Hadley
Drága édesanyám - 14 megható történet arról, aki a legfontosabb
Anne az élet iskolájában - Lucy Maud Montgomery
A vágy nem öregszik Gaál Mária
A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál Mészáros Dorka
A mezítlábas grófnő Baár Tünde
A kőszívű ember fiai - Osiris Diákkönyvtár Jókai Mór
A holdfényes tengeren túl Julianne MacLean
Amikor isten volt a császár Julie Otsuka
Az esemény Annie Ernaux
Emily forever - Maria Navarro Skaranger
Fekete szív Fritsi Péter
A szőke ciklon Rejtő Jenő
Édes Palacsinta - Durian Sukegawa
Egyél, ha bánt az élet! Rozán Eszter
A száműzött bálvány Pintér György
A Cuban Girl’s Guide to Tea and Tomorrow - A teázás és a jövő rejtelmei Laura Taylor Namey
Jane Austen
Jane Austen (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.)
Angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője.
Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód.
Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.
A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Anyja Cassandra Leight (1739–1827) nemesi család sarja, apja George Austen (1731–1805) anglikán vikárius volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.
Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra, sőt kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.
1785–86-ban Jane-t és nővérét, Cassandrát a readingi Abbey kollégiumba íratták, amely minden bizonnyal hasonlított az Emmában szereplő Mrs. Goddard iskolájára. Jane-t túl fiatalnak tartották, hogy hasznát lássa az iskolának, de anyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna sajátját”.
1800 decemberében a hetvenhez közel járó apja hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul Bathba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött. Bathban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően beleszeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.
1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southamptonba költöztek, ahol 1809-ig éltek.
1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptálta, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.
Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de az eljegyzést később felbontották.
Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.
1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el, 24-én.
Leírás
Büszkeség és balítélet Jane Austen
Kiadó: Alinea Kiadó (Alinea Fonte Bt.)
Oldalak száma: 360
Megjelenés: 2025. május 08.
Kötés: puhatáblás
ISBN: 9786155669736