Leírás és Paraméterek
Beszterce ostroma - Ifjúsági könyvek Mikszáth Kálmán

A Pendragon-legenda - Időkapu könyvek Szerb Antal
Ponyvamesék Vavyan Fable
Szabad a szerelem Tessa Hadley
Sárbogárdi Jolán - A test angyala (új kiadás) Parti Nagy Lajos
Két utazás Erdélyben - Úti jegyzetek, 1989 (új kiadás) Polcz Alaine
A per Franz Kafka
De szép ez az élet! Janikovszky Éva
Felnőtteknek írtam (11. kiadás) Janikovszky Éva
Mosolyogni tessék! Janikovszky Éva
Túlságosan zajos magány Bohumil Hrabal
Befejezhetetlen (4. kiadás) Polcz Alaine
Anne az élet iskolájában - Lucy Maud Montgomery
Drága édesanyám - 14 megható történet arról, aki a legfontosabb
A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál Mészáros Dorka
A vágy nem öregszik Gaál Mária
A kőszívű ember fiai - Osiris Diákkönyvtár Jókai Mór
Chaser - Üldözés (A csehó 3.) Kylie Scott
Soulless - Megbánás nélkül - King 4. T. M. Frazier
Lady Harriet, az üldöző - Tanglewood 3. Rachael Anderson
Erdély aranykora - JÓKAI MÓR
A láthatatlan ember Gárdonyi Géza
A szőke ciklon Rejtő Jenő
A holdfényes tengeren túl Julianne MacLean
Emily forever - Maria Navarro Skaranger
Amikor isten volt a császár Julie Otsuka
Az esemény Annie Ernaux
Fekete szív Fritsi Péter
A Mester és Margarita BULGAKOV, MIHAIL
Robinson Crusoe Defoe, Daniel
1984 - George Orwell
Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Leírás
Beszterce ostroma - Ifjúsági könyvek Mikszáth Kálmán
