Most élsz Bauer Barbara
Csendes forradalom Mario Vargas Llosa
Gyönyörű romlásom Bruck Edit
A királynő olvas (új kiadás) Alan Bennett
Oké, Boomer Jásdi István
Tíz év Andrea Bajani
A szerelemről és más démonokról - Alapdarab Gabriel García Márquez
A vendégszoba Helen Garner
A herceg és a lányka Mörk Leonóra
A soha fel nem engedő föld Inkeri Markkula
Mocskos hétvége Helen Zahavi
Klara és a Nap Kazuo Ishiguro
Konklávé - Robert Harris
1984 George Orwell
Köszi, apu! Virginie Grimaldi
Magda menekülése Kertész Edina
Én és a macskáim Bohumil Hrabal
Életem értelme Gerald Durrell
Elsa és Vincent Virginie Grimaldi
Hátsószínpad - Színházi kisemberek, igaz történetek Aczél Gergő
Őfelsége pincére voltam - Bohumil Hrabal
Nem nyerhetsz mindig, kölyök - Gyermeknevelésem története Tóth Edu
A kaméliás hölgy ifj. Alexandre Dumas
A vörös postakocsi - Könyvkincsek Krúdy Gyula
Újév - Typotex Világirodalom Juli Zeh
A könyvtündérek klubja Thomas Montasser
Mennyei csodák (új kiadás) Christy Wilson Beam
Save You - Megmentelek - Maxton Hall 2. Mona Kasten
Mrs. Quinn híres lesz Olivia Ford
Örvénylő szerelem Jason Si
Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Leírás
Pilátus (új kiadás) Szabó Magda
