A királynő olvas (új kiadás) Alan Bennett
Serge Yasmina Reza
A kis hazug Pascale Robert-Diard
ru - Kim Thúy
Evelyn Hugo hét férje - Taylor Jenkins Reid
Csigaház (új kiadás) Szabó Magda
Az élet hangja - Bauer Barbara
Iskola a határon Ottlik Géza
Ne engedj el... Kazuo Ishiguro
Átkelők (új kiadás) Csigó Katalin
Holdfényszonáta - Mörk Leonóra
Mi lesz velem nélküled? - Guillaume Musso
A barna ember terhe Hassan Preisler
Ugyanolyan emberek Mohamed Mbougar Sarr
A herceg és a lányka Mörk Leonóra
Ki vinné haza - Vámos Miklós
Anyám, a folyó Donatella Di Pietrantonio
A vendégszoba Helen Garner
Klara és a Nap Kazuo Ishiguro
Találkozunk augusztusban - Gabriel García Márquez
Lady Chatterley szeretője - Érzelmes klasszikusok D. H. Lawrence
Hősöm tere (új kiadás) Parti Nagy Lajos
A diákotthon Szerhij Zsadan
A soha fel nem engedő föld Inkeri Markkula
Most élsz Bauer Barbara
Regényélet (új kiadás) Guillaume Musso
Alkonynapló Oravecz Imre
Tökéletes napok Jacobo Bergareche
Drakula (új kiadás) Bram Stoker
Farkasvér Kerstin Ekman
Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Leírás